3.Fejezet

Sziasztook babák:$ Nahm kicsit belejavítottam tegnap Barbi részébe:D Remélem attól független jó lett:3 Komizzatok :$

Mikor Jahan észre vette hogy piszkálom a haját,egyből fel pattant és majdnem húzott nekem egy pofont,de megfogtam a karját.Csak értetlenül bámult rám és már majdnem hogy sírt igazából nem tudtam miért.Attól hogy simogattam a haját,elég erős lány azt meg kell hagyni de ott belül egy érzékeny lány.

-Hé,kislány mit csinálsz?.- szóltam oda neki.

-Ne hívj kislánynak,és eressz el.-mondta könnyes szemekkel,én csak tovább szorítottam a kezét.

-Eressz már el.-ordított,mire be jött anyu.

-Hé,gyerekek ti meg mit csináltok.-Kérdezte anyu,felháborodva.

-Semmit.-engedtem el hirtelen a kezét,majd Jahan ki szaladt.

-fiam ez meg mi volt?Miért bánsz így vele?Ez most neki biztos nehéz.

-Jó.-kezdtem gúnyosan.- Miért hogy bánok vele?Csak át hívtam filmezni ez kész.- röhögtem rajtuk,ilyet.

-Mit röhögsz?mi olyan vicces?Hmm..-kérdezte anyu idegesen.

-Á,semmi semmi .- röhögőgörcsöm lett annyira röhögtem hogy le estem az ágyról.

-Jó,ha neked ez ennyire vicces akkor lássuk mennyire vicces az hogyha szobafogságot kapsz.-mondta majd becsapta az ajtót.

Össze rezzentem akkorát csapódott az ajtó.Kerestem a iPhone-omat fel hívtam a haverokat,ma már úgy is unatkozni fogok ma még el mehetek valahova.Meg kerestem Louis telefonszámát,majd fel hívtam,pár csörgés után fel is vette.

-Csá,haver.-szóltam bele a telefonba.

-Csá,Hazz,most nem igazán alkalmas.-Hallottam a telefonba egy női hangot.

-Ohh,értem Eleanor mi?.-röhögtem a telefonba.

-Ja,de most mennem kel.-nevetett majd le rakta.

Felhívtam Niallt ,reméltem hogy ő legalább rá ér.

-Harry.-szólt bele,vidáman.

-Niall,nem jössz át,unatkozok ,hozd a többieket.-szólaltam meg hirtelen nevetve.

-De,oké pár perc és ott vagyunk.-majd le tette áhh de jó lesz,remélem Jahan nem jön ki a szobából.

/Jahan szemszöge/

Mikor a szobába elkezdte valaki simogatni a s hajam egyből felriadtam,hiszen az árva házban történtek már olyanok is hogy például aki őrizte az épületet nem figyelt fel és valamelyik lányt megerőszakolta,szörnyű volt.Ezért is félek ettől a dologtól mikor megláttam Harryt egy kicsit megkönnyebbültem,  azért kicsit ismerem bár ő is perverz,és kitudja miket csinálhatna velem attól függetlenűl nem az igazi testvérem.Mostohabátyám.Ezért kezdtem el "sírni"igazából bármikor megtudnám magam védeni.A földön ültem az ágy végénél csak bámultam lefele,minden sötét volt a szobába semmi sem látszott csak a hold fénye szűrődött át a függönyön.Így kicsit világosabb lett minden.Ohh van erkély ez de jó. Fel pattantam  oda léptem az ajtóhoz,ki nyitottam megcsapott a hideg levegő,imádom ezt az illatot,levegőt...úgy el mennék most sétálni egyet.El is megyek,de előtte muszáj hogy egyek valamit.Fel kaptam egy Nike felsőt,nadrágot,cipőt,baseball sapit meg egy toppot.

Be mentem a fürdőszobába megcsináltam a hajam,fogat mostam.Találtam a szobába egy fekete szemceruzát,gyorsan ki festettem a szemem de vékonyan.A cicámat fel kaptam ,őt is el viszem ki tudja mit csinálna vele Harry.Baseball sapit a fejemre tettem,a cicámank egy táskát is hoztam szintén Nike.Fel dobtam az oldalamra majd igyekeztem le.Be értem a konyhába,olyan szép volt rendezett tisztaság...Oda mentem a hűtőhöz,majd ki vettem a szendvicsnek valót.Mikor hallottam egy ajtó csapódást,de nem igazán figyeltem fel rá megcsináltam a szendvicset majd fel nyújtózkodtam a tányérokhoz,de nem jártam sikerrel,szinte már lábujjhegyen álltam.Mikor oda jött valami hozzám és le vett egy tányért nekem,azt hittem Harry de mikor megfordultam egy szőke fiú volt az,szemben álltam vele majdhogynem az orrunk össze ért,pár centire voltam tőle.Mosolygott majd ide adta a tányért,rá pillantottam Harryre aki magában szitkozódott és a szőke hajú fiúra egy megrovó pillantást vetett.

-K-köszönöm,de meg oldottam volna egyedül is.-vágtam oda egy gúnyos mosoly kíséretében.

-Bocsánat hogy élek,többet nem fordul elő.-mondta majd rá nézett a többiekre és el kezdtem röhögni.

-H-hát te meg mit képzelsz magadról?Menj vissza az elmegyógy intézménybe te.-böktem a hasába,gúnyosan.

-Oh,mivan ez már nem tetszik ?akkor mutatok én neked olyat ami tetszeni fog.-mondta vigyorogva,majd kezdte ki gombolni a nadrágját.

-Haver,azért ezt ne.-szólt közbe Harry én csak ott álltam nem tudtam hogy mit csináljak.

-miért ne?.-a szöszi  megállt.

-Mert te.-szólt  a szöszihez.-megértetted?

-Jó oké .- kacsintott nekem majd bevertem neki egyet..

-Ki vagy te hogy ezt tedd?Hm?Én most megyek csá.-mondtam majd ki rohantam a cicusommal együtt.Vissza mentem,elfelejtettem valamit a hűtőbe láttam  fagyit.

-Ja,és ez még kell..-megfogtam a szendvicsemet meg a fagyit és úgy kezdtem el indulni miközben valaki vissza szolt a szöszi....

-Menj anyukádhoz sírni.-mondta gúnyosan majd röhögtek mindegyik még Harry is...Egy kusza könnycsepp folyt végig az arcomon,majd jött egy másik.Oda sétáltam a szöszihez,mosolyogva,igaz hogy könnyes volt a szemem de akkor már leszartam a szüleimet nem veheti a szájára.Senki sem.

-Mi van meg gondoltad magad?.-kérdezte perverzen.

-tudod,azon gondolkozom hogy hogy lehet valaki ilyen bunkó?.-mosolyogtam teljesen közel mentem hozzá.

-Bunkó?.-kérdezte.

-Jaj hoppácska nem is .-mosolyogtam még mindig majd el kezdtem nevetni.-Te szánalmas Geci.-mosolyogtam még mindig majd be vertem neki.Ömlött a vér az orrából.

-Áú,nem gondoltam volna hogy ekkorát üt egy lány.

-Ha akarod még nagyobbat is kapsz ha még egyszer a szüleimet a szádra veszed.-mondtam de Harry meg egy másik fiú vissza  húzott  éppen adtam volna neki a másikat.Ott mondogattam a szöszinek a magamét.

-Eresszetek máár el.-ordítottam rájuk de ők csak erősebben fogtak.Ki szabadítottam magam hogy a másik srác alá rúgtam,az össze esett oda mentem a szöszihez még egyet be húztam neki ,alá rúgtam majd össze esett el kezdtem püfölni,közben sírtam,kicsit....oda hajoltam hozzá.

-Ne merd még egyszer a mocskos szádra venni az anyámat érthető?

-Igen csak hagyj békén.-nyöszörgött.

Felálltam róla még mindig sírtam el vettem a szendvicsemet és a fagyit majd ki rohantam.

2.Fejezet

Sziasztook!:* Ma én (Barbi) fogom megírni a kövi részt.Remélem tetszeni fog! :)



-Rendben.-mondtuk egyszerre közben úgy néztünk egymásra mint akik ere gondolnak "Na várd csak ki a végét!"
-Jahan,gyere megmutatom a szobádat!-mondta az új "anyukám"
-Rendben!
Mikor beléptünk elakadtak a szavaim.Azt hittem csak álmodom.
-Ez,ez,ez...
-Mond el nyugodtan ha nem tetszik mert ha akarod alakitunk rajta!
-n-nem dehogy is!ez ez mesés!
-Örülök hogy tetszik!De most magadra hagylak hogy ismer meg az új szobádat!
-Rendben,Köszönöm!
Anne (azaz anyu) rám mosolygott majd kilépett a szobából.
:

Az ágy tulsó felén volt Kris-nek egy kis kosár s ott aludt olyan cukker hogy belehaloook
 körbenéztem  az új szobámba  majd megláttam egy családi képet,rögtön le is kaptam,végig néztem a családtagokon láttam Harryt ahogyan mosolyog,nem ismerem még de olyan tökéletes fiú.Vissza tettem a képet majd az ágyamra borultam.Egy kis idővel később valaki kopogtatott.
Vajon ki lehet az?
-Én vagyok az,Harry!
Felkeltem nagy nehezen s kinyitottam az ajtót.

-Hát te?.-kezdtem flegmán.

-Mi az már be sem hívsz?

 -Miért be kéne?De oké gyere!-mondtam még mindig  flegmán.

-Kösz-felelte egy egyszerű szóval.

-Nah akkor kérdezzem úgy,mit szeretnél?

-Öhmm..szóval csak úgy tájékoztatlak a ház az enyém,érted és nem fogsz anyunak árulkodni ha valamit csinálok,például bulit tartok amikor elmegy..Érted?.

-Óh hát ez nem egészen megoldható,lehet hogy a végén el jár a szám.-mosolyogtam.

-Hát azt nem hiszem,mert akkor megkapod de nagyon.-kezdte gúnyosan.


-Jó oké!!-feleltem haragosan. 


-Ja és ki ez a kis dög?! -nézett a cicámra.

-Hogy mered lehordani a cicámat?.-kérdeztem tőle felháborodással.

-És te hogy merészelsz be költözni ide csak úgy?

-Oh,bocsánat hogy élek többet nem fordul elő,és most menj innen ki.-utasítottam az ajtó felé.

-Oh,ne bánd azt édesem.-kacsintott.-És amúgy ma át fogsz jönni filmet nézni.-mondta perverz mosoly kíséretében .

Egész nap azon járt a fejem hogy hogy lett Harry ilyen Perverz és bunkó? Mikor még megérkeztem csak egy unott fiú volt.De nem bántam,legalább láthattam milyen is valójában.!De akkor jutott eszembe!Mindjárt ár kell akkor mennem!Gyorsan felvettem a legcukibb pizsimet kontyba kötöttem a hajam,felvettem a mamuszomat s irány Harry szobája már csak ez hiányzott pont ő és a szobája egyedül egy perverz ismeretlennel aki a bátyám,igaz hogy mostoha bátyám de akkor is.
Nagyon nagy volt a ház nem tudtam merre menjek.

-Szia Jahan!Mit keresel?

-Harry szobáját.Ma megkeresett és azt akarja hogy filmezzek vele,kérlek nem maradhatnák most a szobámba?.-könyörögtem Annenak.
.

-Ennek nagyon örülök hogy át hívott magához és  ismerkedjetek meg most jobb lesz minthogy itt maradj egyedül. !Folyósó végén az utolsó ajtó!

-Jó,köszi!.-mondtam egy ici picit flegmán.

Most sem válaszolt csak rám mosolygott s továbbment vacsit késziteni.
Bekopogtam,mire Harry unottan válaszolt.

-Kiaz?

-Na vajon ki lehet?Én vagyok az ,de látom nem akarsz ajtót nyitni úgy hogy én megyek szia!-mosolyogtam,és indultam volna el,mire két erős kar vissza húzott.

-Hé,hé nem menekülsz ilyen könnyen!.-megint az a perverz mosoly...

Bementem leültem Harry ágyára majd Harry gyorsan kiszaladt Pop-Corn-ot csinálni gondolkodtam hogy ki menjek vagy ne.3 Perc múlva vissza is érkezett Berakta a plazma tévéjén a "Démonok Között" nevű horrorfilmet.
Kicsit féltem.Majd egyszer Harry észrevette hogy félek s megölelt. 
Miután vége lett a filmnek Harry mellé feküdtem s elaludtam hogy vagyok én ilyen buta hogy a mostoha bátyám aki perverz és nem ismerem mellet el aludjak?????.



*Harry szemszöge*
Jahan csak ott aludt a vállamon.Úgy aludt el hogy a haját piszkáltam.Nagyon aranyos volt.Igazából érzek iránta testvéri szeretetet is de van ennél egy kicsit több,mint csak testvéri szeretet ,mikor meg láttam már akkor.De még most sem tudom elhinni hogy a testvérem,és nem azt akarom hogy a testvérem legyen,én azt akarom hogy több legyen testvérnél.

1.Fejezet

Sziasztok:)Csináltunk egy közös blogot Én(Tia) és Barbi :) Reméljük tetszeni fog nektek:D Ki hozzuk  a legtöbbet ami tőlünk telik:P Lesz amikor Barbi csinálja a blogot,lesz mikor én:3Komizzatok sokat:)Iratkozzatok fel:* 
By:Barbi&Tia.xxx

Hello,a nevem Jahan Yousaf a szüleim meghaltak mikor még kicsi voltam.a repülő lezuhant így csak  pár ember élte túl,köztük én,nem tudtam mit tenni hisz kicsi voltam 8éves voltam nem tudtam volna rajtuk segíteni.Akkor még nem tudtam igazán felfogni hogy mi is történt.De mikor az árvaházba kerültem nem tudtam hogy mi folyik itt miért vagyok itt?És ez a sok gyerek ki?Majd 10évesen megértettem hogy mi ez az egész,szörnyű volt ebbe belegondolni hogy mi történt.12évesen még mindig ment poshadtam az árvaházba,hiányoztak a szüleim és  már nem is nagyon foglalkoztak velem,régebben sokkal többet foglalkoztak velem.14évesen kaptam egy aranyos kis cicát Kris-nek hívják mivel, .
nem tudtam eldönteni hogy mi legyen a neve  így Kris lett a neve.Ez a cica nekem nagyon sokat jelentett Kris, az igaz hogy nagyon sokáig ott voltam az árva házba de még sem tudtam senkivel igazán összebarátkozni.Kris volt az akinek mindent el mondtam,igaz hogy egy cica de akkor is imádtam,és vele jobban éreztem  magamat, mindig úgy éreztem hogy én vagyok a hibás hogy a szüleim meghaltak,gyenge voltam nem tudtam őket kiszabadítani,a roncsok közül.Hiányoznak .Szoktam edzeni,általában a hasfelülést és a fekvőtámaszt szoktam gyakorolni,a többiek csak néznek rám hogy ez meg mit csinál,én mindig úgy voltam vele hogy  hiába árvaházban élek,attól  az alakomat még nem kell elveszíteni.16évesen már kezdtem feladni hogy értem jön valaki vagy itt fogok meghalni?annyi kérdés járt a fejembe,nem akartam hogy itt legyen végem.El akartam menni,a bőröndök mindig össze voltak csomagolva,ha esetleg valakinek kellenék,ami remélem előbb-utóbb be is fog következni,volt egy ruhám amit még anyától kaptam,de mikor oda adta nekem még nagyon kicsi voltam hogy az jó is legyen rám így  csak tárolgatni tudtam.Most hogy 16éves vagyok azt hiszem jó lenne rám.Fel ugrottam a fa alól és a szoba felé siettem,ki nyitottam a  bőröndömet,kotorásztam egy jó darabig míg végül megtaláltam.

Egyszerűen imádtam olyan gyönyörű volt.A cipő pont hozzá passzolt.Gyorsan fel kaptam a ruhámat,ami pont jó volt.Mintha rám öntötték volna.
 Végre jó rám el sem hiszem ennyi idő alatt ennyit nőttem?16éves vagyok még jó,és nem soká itt a szülinapom,háh 17éves leszek és itt fogok ülni,még mindig.-A nagy gondolkodást Cass zavarta meg.

- Jahan Yousaf,Jahan hol vagy? - Kérdezte  lágy hangon.Megállt bennem hirtelen az ütő,csak azokat szólítják akiket elvisznek innen.

- Itt - Kiáltottam,majd integettem Cassnak,hirtelen fel pattantam,nem tudtam mit csinálni,oda jött hozzám.

- Szép vagy Jahan. -mosolygott Cass - Pakolj össze,majd szólj ha  készen vagy. - kacsintott.

- Hogy hogy mi?El visznek? - Kérdeztem.

- Igen -mosolygott majd le ment.

Szótlanul ott álltam majd észbe kaptam.Jahan pakolj már össze,gyorsan be hajtogattam a ruháimat amiket ki szórtam.Pár perc és már le is értem.Félénken közelítettem meg a nőt aki csak mosolygott rám majd ő is egyre közelebb jött hozzám végigmért majd megölelt.Tudtam hogy ő lesz az új anyukám,nehéz ezt ki mondani "Új anyuka" de mit csináljak ezt dobta a sors.Csak zavartan néztem a földet majd egy félénk mosolyt villantottam felé.Nem mertem megszólalni,féltem hogyha valami rosszat mondok nem kellek neki.Be ültünk a kocsiba kicsit kényelmetlenül éreztem magam hogy az új anyám mellett ülök.A kínos csendet ő törte meg.A fülig érő mosolyt viszont nem lehetett levakarni az arcáról.

-Hogy hívnak drágám? - kérdezte az új anyám.

-J-Jahan .- Kezdtem félénken. - é-és magát? -szólaltam meg egy kis idő után.

- Anne - mosolygott. - Mostantól én leszek az új anyukád,nagyon vigyázni fogok rád,mindent meg adok amit kérsz,remélem örülsz majd hogy én foglak nevelni. - Közölte határozottan még mindig mosolyogva.

-I-igen persze hogy örülök.- szólaltam meg mosolyogva.

-Ennek örülök. -  nevette el magát. - És amúgy van egy bátyód. - kacsintott.Áhh legalább lesz ott valaki akivel el vagyok.

-Értem ennek nagyon örülök - nyögtem neki,egy széles mosoly kíséretébe.

-És hány éves vagy .- szólalt meg hirtelen.

- 16 de nem sokára 17éves leszek,nem sokára szülinapom - mosolyogtam el magam.

-Ez remek. - mosolyodott el Anne vagy is az anyukám...

"Haza" értünk ki szálltunk az autóból fogtam a cicámat és hátra sétáltam a csomagtartóhoz.Anne segített ki venni a cuccaimat,nem állok készen rá hogy anyának hívjam még...A Ház valami eszméletlen csodálatos volt,fantasztikus,gyönyörű,nem lehet szavakat találni  rá ... Anne ki nyitotta nekem az  ajtót,kíváncsi voltam  az én Bátyámra..Mikor be léptem az ajtón megtorpantam olyan gyönyörű volt.Csak álltam és majdnem elfogott a sírás.De vissza fogtam magam.A Cipőm kopogott de Anne azt mondta hogy ne vegyem le,csak egy kicsit éreztem magam kényelmetlenül...Be értünk a nappaliba ami gyönyörű volt és megláttam a fiút,göndör haja, azok a zöld szemek...De jó bátyóm van.Csak néztem ahogy a laptop előtt görnyed.Majd Anne megköszörülte torkát hogy álljon fel.

- Fiam. - szólt rá Anne ,aki még mindig a laptop előtt ült.

- mondjad - szólalt meg kissé gúnyosan.  

- ő nem is tudom mutatkozz be vagy valami.-majd oda jött hozzám Anne és a fülembe súgott . - menj oda hozzá és mutatkozz be légy kedves - mondta mosolyogva.

Oda sétáltam a fiúhoz majd félénken belekezdtem ...

- S-Szia ,a nevem J-Jahan .- erőltettem egy mosolyt arcomra.

- Csá,Harry. - válaszolt egyszerűen fel sem nézve  a laptop elől.

- Fiam,legalább egy kézrázás vagy valamit.

Rám nézett Harry majd végig mért ,fel vettük a szemkontaktust,láttam némi  küzdelmet velem .mintha azt mondaná hogy: oké most meg fogunk küzdeni nézzük ki az erősebb . amiben én is  belementem.Mosolygott egyet majd felém nyújtotta a kezét,amit én elfogadtam.Majd megszorította a kezem nagyon erősen amit én is viszonoztam.Ugyan így tettem majd a mosoly lefagyott az arcáról,háh ilyenkor jól jött az a sok edzés.Egyre erősebben szorítottuk egymást kezét,Harry feje kezdett piros lenni az erőlködéstől,amin én csak nevetni tudtam,majd Anne félbe szakította .

-Na jó gyerekek elég.